Az ortodox egyház az utolsó intézmény, ami Ukrajnát Oroszországhoz köti. Kijev azonban függetlenítené szeretné magát Moszkvától. A döntés a Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátus kezében van.

Kelet-Ukrajnában napjainkban is emberek százai veszítik életüket. 2014 óta folyamatosan harcok dúlnak az ukrán katonák és a Moszkva által támogatott fegyveres szeparatisták között. Az Egyesült Nemzetek szervezete eddig több mint 10.000 áldozatot tart nyilván. A fennáló konfliktusért Kijev és Moszkva egymást okolják és időközben a papok között is olyannyira elharapódzott a helyzet, hogy mondhatni mára már az egyházuk jövője tét.

A Moszkva ellenesség legfőbb szószólója a kijevi ortodox patriárka, Filaret. A 89 éves egyházfő Vlagyimir Putyin orosz elnököt egyenesen az „ördögtől megszállotnak” nevezte. Az orosz ortodox patriárka I. Kirill ezzel szemben az „orosz világ” eszméjének jegyében segíti Putyint az Ukrajna elleni harcokban.

A Kijev és Moszka között fenálló konfliktus harcmezejének kellős középén áll tehát a Moszkvai Patriarchátushoz tartozó ukrán ortodox egyház, ami a maga mintegy 10.000 papjával háromszor akkorának számít, mint az arról 1992-ben leválasztott Kijevi Patriarchátus. A legfrissebb közvéleménykutatások szerint ellenben egyre több ortodox keresztény vallja magát a Kijevi Patriarchátushoz tartozónak. Az egyházfő Filaret patriárka a szeparatisták támogatásával és az ukrán haza elárulásával vádolja a „moszkvahű” egyházat.

Porosenko függetlenséget követel

Az ukrán elnök Petro Posenko már régóta az ukrán ortodox egyház függetlenségét követeli Moszkvától. A múlt heti, parlament előtti beszédében azt mondta, hogy ez fontos a „nemzet biztonságának” szempontjából is. Az egyház jogi függetlenségét a konstantinápolyi ökumenikus patriárka I. Bartholomaiosz ismerheti el, akihez pénteken Kijev benyújtotta hivatalos kérelmét.

I. Bartholomaiosz már hangsúlyozta kötődését Ukrajnához, aki két héttel ezelőtt barátsággal fogadta phanari rezidenciáján Porosenko elnököt. A Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátus kormányzati szerve, a Szent Szinódus múlt hétvégén elhatározta a függetlenség kérdéskörének „a testvéregyházakkal történő megvitatását és szavazásra bocsátását”.

Konszenzus az ügyet illetően egyelőre nincs kilátásban. Moszkva elutasítja az urkán ortodox egyházról való leválást.

„Csak az egyház elleneségei profitálnak ebből ez ötletből.”

, figyelmeztett Hilarion metropolita, az orosz ortodox egyház külügyi hivatalának vezetője. Ha a szerint az elv szerint kerülnének kialakításra egyházi struktúrák, hogy minden független állam saját egyházzal rendelkezzen, akkor az például Afrika és Alexandria esetében több mint 50 önálló egyházat jelentene. A Közel-Keleten pedig Antiochia és Jeruzsálem egyházakat is fel kellene osztani – monta Hilarion.

Az orosz ortodox egyház a volt Szovjetunió összes egykori tagállamát kánoni területének tekinti Örményország és Grúzia kivételével. Mindezidáig csupán Észtországban ismerte el Konstantinápoly az önálló ortodox egyházat, ami heves konfliktusokat váltott ki a Moszkvai Patriarchátussal. Az országban a mai napig verseng egymással a két patriarchátus, elrettentő példát szolgáltatva a világortodoxia számára.

A nemzeti öntudat erősítése

I. Bartholomaiosz és a többi 13 ortodox nemzeti egyház csak az orosz ortodox ágat ismerik el Ukrajnában. A világortodoxia feje Moszkvára való tekintettel kerülte a Kijevi Patriarchátust. A két patriarchátus közötti viszonyt még tovább nehezíti az orosz ortodox egyház 2016-os krétai pánortodox zsinatról való távolmaradása.

Egy önálló ukrán ortodox egyház erősítené a nemzeti öntudatot, mondta Porosenko hétfőn este az ukrán nemzeti televízióban. Általa megszünhetnének a „belső állami viták”. Álláspontját támogatja a parlament és a Filaret patriárka is. A kijevi egyházfő a következő párhuzamot vonta:

„Ahogy egy állam nem létezhet hadsereg nélkül, úgy egyház nélkül sem.”

Forrás: katolisch.de

Fordította: Deák Roland