11 évvel ezelőtt felhívták a lengyel püspökök a figyelmet arra, hogy a külföldön élő lengyelek számára fontos lenne, hogy saját anyanyelvükön is látogathassák a szentmiséket. Az aktuális püspöki körlevélben azonban ez most változni látszik.

A Lengyel Püspöki Konferencia jobban szorgalmazná, ha a kivándorolt lengyelség inkább a vendégország nyelvén celebrált szentmiséket látogatná. A nagyszámú külföldön élő lengyel ajkú papság ellenére sem tudnak minden közösséget kiszolgálni, hangzott el most vasárnap, a lengyel nyelvű miséken felolvasott püspöki körlevélben.

A püspökök felszólították a világ különböző tájain élő mintegy 18 millió, lengyel gyökerekkel rendelkező hívőt, hogy imádkozzanak családjaikkal, olvassák a Bibliát, járuljanak rendszeresen a szentgyónáshoz és vegyenek részt a szentmiséken. A „Hit által vezetve.” használják ki a lakóhelyük által kínált alkalmat és részesüljenek az Eucharisztiában.

„A ti tanúságtételetek jó példaként szolgál majd a többi nemzet hívői számára, különösen a helyi egyházközösségek tagjainak.”

– áll a levélben. A lengyel egyház vezetői köszönetet mondanak a helyi püspököknek, hogy lehetővé teszik a lengyel hívek számra az anyanyelvi lelki gondozást valamint hálájukat fejezik ki annak a mintegy 2.000 papnak, szerzetesnek és világi embernek, akik lengyel missziójukat teljesítik szerte a világban.

Egy 2007 januári püspöki körlevélben még azt írták, hogy a lengyel közösségek és missziók képezik külföldön a lengyel identitás és kultúra alapját. Akkoriban az egyházfők kifejezetten kérték a híveket, hogy lengyel papot, illetve közösséget válasszanak maguknak. Az előbb említett levél mintegy válaszreakció volt a Lengyelország 2004-es EU-csatlakozásának következtében hirtelen fellépő nagyszámú kivándorlásra. – mondta a Wieslaw Lechowicz püspök, a Lengyel Püspöki Konferencia lengyel emigráció lelkipásztori felügyeletéért felelős küldötte.

A külföldre vándorolt testvéreknek a nyelvi és beilleszkedési problémák mellett meg kellett küzdeniük nemzetük kulturális és vallási hagyományainak ápolásának kérdéseivel is. Időközben a helyzet javult és azok az akadályok, amik gátolták a híveket a helyi közösségekhez való csatlakozásban elhárulni látszanak.

Mindemellett arra kérik a püspök a híveket, hogy támogassák gyermekeiket a lengyel nyelv elsajátításában és az anyaország történelmének és kultúrájának megismerésében.

Kötelességük a „lengyelek jó hírnevének megvédése” és ugyanakkor annak az országnak a tisztelete, amely befogadta őket és munkát biztosít számukra. A levél szerint:

„ Az érett patriotizmus nem egyenlő a nacionalizmussal és a más kultúráktól és nyelvektől való elzárkózással. Továbbá nincs semmi köze a manapság divatos internacionalizmushoz sem, amely elmossa az egyes nemzetek közötti különbségeket.”

A patriotizmus egyik bizonyítéka lehet a külföldi lengyel intézetekben és egyesültekben való részvétel.

Forrás: katolisch.de

Fordította: Deák Roland