Bár a végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, az előrejelzések szerint soha nem látott méreteket ölt az egyházból kilépők száma Németországban. A legnépesebb tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában tavaly 88 150-en kérték (katolikus vagy evangélikus) egyházi tagságuk megszüntetését, amely a kilépők 22 százalékos emelkedését jelenti az azt megelőző évhez képest. A Münsteri Püspökség is körülbelül 50 százalékkal több kilépőt valószínűsít; becsléseik szerint 12 ezer katolikus hagyta el a helyi egyházat 2018-ban.

A hívek elpártolása szinte valamennyi egyházmegyére súlyos hatással van. A hamburgi érsekség és a magdeburgi püspökség a csőd szélén áll; Essenben a püspökségnek már csak 42 plébániája működik a korábbi 260-hoz képest, míg a mainzi egyházmegye 26 millió eurós deficittel kénytelen szembenézni.

A német egyház helyzetéről drámai képet fest a heidelbergi Sinus Intézet által készített reprezentatív felmérés is. A 2017-es évben az ország összes katolikusainak 41 százaléka mérlegelte kilépését, ebből 7 százalék határozottan el is döntötte azt – olvasható a jelentésben. A döntés okaként minden tizedik válaszadó a szexuális visszaéléseket, illetve az egyházfinanszírozást nevezte meg.

A német szabályozás értelmében az egyházak regisztrált tagjai kötelesek egyházi adót fizetni. Feltételezhető – és erre a fent idézett Sinus is rámutat -, hogy sok kilépés az ezen adókötelezettség alóli mentesülést célozza, ugyanakkor azok körében jellemző, akik egyébként is eltávolodtak az egyháztól, ahhoz már formálisan sem tartoznak.

Forrás: S4C.news