Csíksomlyó – prédikáció

By 2018-05-19Lelkiség

Marian Adam Waligora pálos atya szentbeszédének rövid összefoglalását közöljük, mely elhangzott a 451. csíksomlyói pünkösdi zarándoklaton.

2016. augusztus 16-án, a szerdai római általános kihallgatáson Ferenc pápa visszaemlékezett a Krakkói Ifjúsági Világtalálkozóra és a czestochowai kegyhelyen eltöltött látogatására. A pápa így fogalmazott: Utam során felkerestem a lengyelek legszentebb kegyhelyét Czestochowát, ahol Mária kegyképe előtt imádkozva ajándékot kaptam, Mária tekintetét.

Ma mi is elmondhatjuk, hogy Mária megajándékozott bennünket tekintetével. A Csíksomlyói Szűz Anya tekintetét kaptuk ajándékba.

25 évvel ezelőtt fiatal pálosként első alkalommal zarándokoltam el ide szent helyetekre és amikor sorban álltam a kegyszobor előtt, hogy lábát megérinthessem eszembe jutott hányszor csúsztam már térden Czestochowában a kegyképet megkerülve és mindig megkaptam az ő tekintetét. Az ajándék fontos életünkben és hivatásunkban.

Mindezt azért mondom, mert szükségünk van Mária közelségére, gyakran indulunk útra ezért a közelségért, ide Csíksomlyóba vagy Lengyelországba Czestochowába, hogy találkozzunk a tekintetével. Fatimába, hogy megérintsen bennünket a jelenések helye.

Őszintén mondjuk meg, gyakran hiányzik ez az érzés, ezért keressük őt.

Fontoljuk meg miért zarándoklunk, miért vagyunk itt, hívő emberek, egy nemzet, együtt imádkozó emberek közössége? Tanúságot akarunk tenni  együtt a hitünkről.

Megmutassuk egy nemzet vagyunk, egy nép, akik szeretik egymást, hazájukat, nemzetüket. Ne engedjétek el a kezét soha nemzettestvéreiteknek bárhol vagytok a világban.

Szeretnénk egy kegyes tekintetet megtalálni, itt akarunk hagyni valamit magunkból, de el is akarunk vinni a kegyhelyről valamit, a lélek erejét, a kegyelmeket, melyre nagy szükségünk van.

Mária segít bennünket. Anyai közbenjárásáról nem kell meggyőzni benneteket Erdélyieket, Magyarországiakat, a világ minden pontjáról érkezett hívőket, mert tudjátok, hogy itt oltalmat találtok és együtt így imádkozunk: Most segíts meg Mária!

Pünkösdszombaton, a természet utolsó vacsora termében imádságra hívlak benneteket, hogy a Szentlélek sugallmait megtapasztaljuk, és életünk útját megtaláljuk.

A hírüladás evangéliuma, egy serkentő írás, mely egy igaz nőről szól. Tökéletesen megmutatja, hogyan kell válaszolni Isten hívására. Nincs ingadozás, nincs bizonytalanság: Legyen nekem a te Igéd szerint.

Mi  válaszunk Isten adományaira, sajnos azonban nem mindig egyenes vonalú. Az elmúlt hetek eseményei megmutatták mi minden történik Világunkban.

Nagy Britanniában a liverpooli kórházban történt, hogy a jog hatalmába burkolódzva hogyan mondtak le egy gyermek életéről. A gyermek „bűne” mindössze annyi volt, hogy megbetegedett, nem tudott lélegezni, bűne volt, hogy szerető szülei voltak, és segíteni akartak neki. De a bírósági ítélet nem tette lehetővé azt, hogy életben maradhasson. Jézus szavai pedig a következők:  Mindazt amit a legkisebbel tesztek velem teszitek.

Az emberiség nagy tesztjében elbuktunk. Látjuk hogyan lehet megölni a gyermeket, miközben a kozmoszt kutatjuk, a tenger mélységeit, a legritkább betegségeket, de nem kifizetődő egy kisgyermek életének védelme, pedig csak víz, oxigén és étel kellett volna neki a boldoguláshoz. A Szentatya, Ferenc pápa minden tekintélyét latba vetette, hogy segíteni tudjon, de a világban is milliók kérték a gyermek életben maradását.

Elfelejtette a barbár világ a szeretet parancsolatát, mennyire eltávolodtunk Mária szavaitól.

Sajnos mindig megismétlődik a sátáni gondolat: nem fogunk szolgálni. Mária szereti az életet, nyitott szívvel fogadja a hírt, hogy Isten anyja lesz, elfogadja a hivatását.

Óvja a gyermekét, Egyiptomba menekülnek, nem szabadul meg tőle. Ezért is szorgalmazom a lelki adoptálás intézményét, 9 hónapon át imádkozni egy veszélyben lévő magzatért, fogadalommal erősítve.

Nagy – Britannia, mint gazdag ország kicsi gyermekét láttuk a televízióban, az angol királyi család gyermekét, de a kontraszt Liverpool után óriási.

Mária szereti az életet, mi akik itt vagyunk, ahogy a tanítványok az utolsó vacsora termében, várjuk a lélek eljövetelét és az ő adományait. Mindannyian fiatalok, idősek, világi hívek, papok.

Szeressük hivatásunkat, legyünk érzékenyek mások iránt, ha valaki kicsi, beteg, nem tud egyedül küzdeni a maga javáért. Az angliai események elfogadhatatlanok, az élet becsapása. Kimondjuk az igent, de úgy cselekszünk, hogy ne valósuljon meg az akarata az életemben.

Végül köszönöm, hogy együtt vagyunk, elviszem Lengyelországba, Czestochowába a ti imádságotokat, büszkék vagytok, hogy magyarok vagytok, ezt mutatja a sok zászló, helységnévtábla is.

Isten áldd meg a magyart, áldjon meg mindenkit akik szeretik az életet, a családotokat, hazátokat.

Istenem, legyen nekem a te ígéd szerint!

Fekete István így szól a magyar szívekhez:

Ne imádj hát mindent, édes Magyarom, ne szórd lelked aranyát, nyelved szépségét a rombolás disznai elé, ne imádj semmit, csak az Istent, mert nem tudod, milyen idők jönnek és nincs az a vihar, mely elpusztíthatna, ha veled van az imádság és veled van az Isten.

Amen