Imádság, Szolidaritás, Szabadság, Hazaszeretet, ezek a kifejezések szorosan hozzá kapcsolódtak Jerzy Popieluszko atya nevéhez.
Fogadjátok szeretettel Dr. Berta Klára írását….
Alek az elemi iskola után Suchowolában, a Liceumban folytatja tanulmányait 1961 és 1965 között. Átlagos tanuló, minden szorgalma mellett csak közepes eredményei vannak.
Semmiben nem tünik ki. Az iskola behivatja az anyját: Tudjuk, hogy a fiú bigott vallásos, minden reggel ministrál, tanítás után gyakran beül a templomba rózsafűzért mondani.
A materialista világnézetű, szocialista iskolában ez a viselkedés megengedhetetlen. Le kell rontani a magatartás jegyét, ilyen bizonyítvánnyal soha semmi nem lesz belőle…
Anyja keményen visszavág: Tudtommal Lengyelországban vallásszabadság van, szabadidejében pedig mindenki azt tesz, amit jónak lát.Hogy mi lesz a gyerekből, azt Isten fogja megmondani, nem ez az iskola.
Teresa nővére időközben férjhez megy, a közelben lakik. Ha nagyon zord az időjárás télen, akkor nem megy haza, hanem a könyvtárban tanul estig, utána nővérénél kap szállást.
A liceumban kötelező az orosz nyelv, második nyelvként pedig franciául tanul. Magának való, hallgatag fiú. Kamasz korában sem hajkurássza a lányokat, inkább technikai érdeklődése van, magnetofont, kerékpárt szerez és nagyon szeret fényképezni, egészen lefoglalja a fényképezés.
1965-ben az érettségi is közepesre sikerül, csak orosz nyelvből kap jelest.
Ma ez a Liceum az ő nevét viseli, az iskola mellett emlékházat is berendeztek a tiszteletére.
Dr. Berta Klára
