Február 26-án amikor Bernadett kimegy a barlanghoz, nem talál csak ürességet és kiáltó hiányt. 

Február 27-én és 28-án már 800 – 1000 ember van jelen és a rendőrség egyre feszültebb.

Március 1-jén hajnalban Catherine Latapie asszony bénult karját megmossa a forrás vízében, gyógyultan megy haza. Hirtelen gyógyulása lesz Lourdes első csodája és a jelenések igaz voltának a jelét látják benne.

Elérkezik március 2-a, a tizenharmadik jelenés, és Bernadettnek komoly megbízatása van a Hölgy részéről a plébános számára.

Menjen és mondja meg a papoknak, hogy építsenek ide egy kápolnát és körmenetbe jöjjenek.

A plébános elutasítóan fogadta a kérést és a Hölgy nevét kérdezi, majd csodát kér a jelenéstől (barlang rózsáinak kivirágoztatása).

Március 4-én, a tizenötödik jelenés alkalmával 10.000 ember várja a csodát. A Hölgy csak mosolyog a kérésekkel kapcsolatban és továbbra is a kápolnát kéri.

Március 25-án, három hét hallgatás után a Hölgy ismételten megjelenik és megmondja a nevét:

Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás.

Bernadett a plébánoshoz futott, hogy közölje vele az örömhírt, a nevet. Az atya kétkedve hallgatja a beszámolót, de végül hisz a látnok szavának.

Ez a lány semmiképp sem tudta kitalálni ezt a nevet.

A lourdesi üzenetet maga Jézus Anyja adta és azt Bernadett hűséggel továbbította.

Bese Gergő