A pandémia miatt egyre többen osztanak meg a közösségi oldalakon egykori utazásaik emlékeit, fényképeit. Nehezen viseljük a bezárást, ezért virtuális utazásra hívjuk kedves olvasóinkat. Terveink szerint bejárjuk  Dél – Lengyelország népszerű, illetve kevésbé ismert kegyhelyeit. Az utazásunkban vezetőink: Bese Gergő és Deák Roland. 

A Krakkó központjától 30 km-re délre fekvő Myślenice városa Kis-Lengyelországban (a Krakkói Főegyházmegyében), a Wieliczka-hegyalján, a Raba – folyón és annak bal mellékfolyójánál, a Bysinka folyónál található. Éveken keresztül elsuhantunk a település mellett, Krakkó felé haladva, majd egy alkalommal időt szántunk arra, hogy megcsodáljuk a kegyhelyet. Nem bántuk meg a kis kitérőt, mert az élmény gazdagon kárpótolt mindenért.

A myślenicei plébánia létezésének első említése 1325-ből származik. Az ezekből az évekből származó dokumentumok a plébános, Wacław (Venceslaus) pap nevét említik. Az egyházközségnek már akkoriban mintegy 510 híve volt.

A myślenicei Boldogságos Szűz Mária születésének plébánia területe sokáig kiterjedt Górna, Dolna Wieś, Borzęta, Chełm, Stróża, Bysina és Polanka településekre is. Közel hat évszázadon át maradt fent ez a plébánia együttes. Majd a lakosság számának növekedésével, különösen a 19. század végén és a 20. század folyamán, önálló plébánia jött létre.

Myśleniceben a 13. század második felében épült az első fatemplom, amelyet a Boldogságos Szűz Mária születésének szenteltek, azon a helyen, ahol ma a Szent Jakab templom áll.

Nagy Kázmér király 1342-ben kiváltságlevelet adott ki, amelynek köszönhetően Myślenice város lett. Ugyanebben az évben téglatemplom épült – kissé közelebb a Piactérhez, mint a jelenlegi és átvette a plébániatemplom funkcióját. Titulusa: a Boldogságos Szűz Mária születése.

A templom mindössze 115 évig állt, mert lázadó katonák, akik nem kapták meg fizetségüket, 1457-ben lebontották. Małopolskába érve pedig sok pusztítást vittek véghez. Kazimierz Jagiellończyk király komoly hadjáratot indított a lázadók ellen, aminek következtében a város szinte teljes egészében elpusztult. A lázadók által használt kövek a templom elpusztításából származtak.

A jelenlegi myślenicei Boldogságos Szűz Mária születésének plébániatemploma 1465-ben épült Jan Śrem plébános idején. Egyhajós, amelyhez az évek során, 1543-ban egy toronyot is építettek. A Szűzanya kápolnáját 1642-1646-ig, a sekrestyét 1666-1669-ig, Jézus kápolnáját pedig 1794-ben építették.

A Szűzanya csodálatos kegykép története

A Myslenicei Istenanya képe szépen illeszkedik az ikonográfia azon típusa közé, melyen Jézus karjával átöleli édesanyja nyakát és az arcuk egymásnak simul. Mérete 93 x 133 cm. Egy gyengéd, szeretetteljes Anya képét mutatja, aki fia jövőbeli szenvedését is kifejezi arca szomorúságával. A legenda szerint a képet a 16. században, Olaszországban festették V. Sixtus pápának. A Szentatya a képet húgának, a velencei kolostor apátnőjének ajándékozta,  majd a kép Jerzy Zbaraski herceghez került, aki krakkói házában helyezte el azt.

1990-ben tudományos vizsgálatot folytattak, melynek eredményeként a kép eredetét a 17. századra datálták. Az alkotó nem tartozott az akkori lengyel művészek közé, hiszen stílusa más iskolát képviselt. A stílusjegyek, színek és a kivitelezés technikája II. Habsburg Rudolf császár udvarának prágai manierizmusát követi. Az európai kultúra ezen elismert stílusával a fent említett Jerzy Zbaraski herceg is találkozott utazásai során.

Az 1720-as években pestis tört ki Krakkóban, ezért a festményt is a tűz martalékának szánták, azonban Marcin Grabysza tisztviselő megmentette a pusztulástól, amikor a Krakkó melletti Łagiewnikiben lévő otthonába költöztette. Néhány év elteltével a Grabysz család a festményt a Myślenice melletti Górna Wieś-be vitte. 1633 májusának első napjaiban szokatlan események történtek – a látását elvesztő Grabysza Marcin visszanyerte egészségét, és a képen olaj sűrűségű, illatos cseppek kezdtek megjelenni.

A myślenicei plébánia akkori papja, Fr. Wojciech Ofiarowicz úgy döntött, hogy kivizsgáltatja a történteket. Krakkói teológusokból álló bizottság vizsgálta meg az események csodálatos eredetét. A Boldogságos Szűz Mária könnyezésének emlékére, 1633. július 2-án, a képet ünnepélyes körmenetben vitték a templomba és csodának minősítették a történteket.

A kegyképnek 1656-ban fogadalomból kápolnát építtetett Stanisław Koniecpolski és felesége, Krystyna Lubomirska, fiuk, Aleksander Koniecpolski gyógyulása miatt, melyet Myślenica Királynőjének tulajdonítottak.

A kép megkoronázásának gondolata az 1960-as évek elején vetődött fel. Az elképzelés összhangban volt a Nagy Kilenceddel kapcsolatos egyházi ünnepségekkel, mellyel a lengyelek megkeresztelkedésének milleniumára készültek, ebben kiemelt helyet kapott a Częstochowai Fekete Madonna képének zarándoklata. Ezekben az években a Krakkói Főegyházmegyében más Mária-képek koronázására is sor került.

1967. január 22-én a Szentszék hozzájárult a pápai koronák készítéséhez a kegyképnek. A koronázást Karol Wojtyla bíboros végezte, 1969. augusztus 24-én.

1983-ban, amikor megünnepelték a szentély létesítésének 350. évfordulóját, betörtek és ellopták a koronákat. Az új koronákat II. János Pál pápa áldotta meg a krakkói Błonia-i parkban tartott szentmisén, ugyanazon év június 22-én. A megismételt koronázást Franciszek Macharski bíboros végezte a Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepén, 1983. szeptember 8-án.

A plébánia története

A Krakkói Főegyházmegyéhez tartozó Boldogságos Szűz Mária születésének temploma Myślenice-ban található. A templom eredete a 13. századra nyúlik vissza. Az 1633-as év rendkívül jelentős volt a plébánia történetében, ugyanis ekkor ismerték el az egyházi hatóságok azokat a csodákat, amelyek annak az évnek a májusában történtek a Myślenice-i Miasszonyunk képén.

1633. július 2-án a képet ünnepélyes körmenetben vitték be a plébániatemplomba. 1642–46 között kápolnát építetttek, az itt elhelyezett kegykép számos zarándokot vonzott. A krakkói egyházmegye egyik leghíresebb Mária-kegyhelyének felvirágoztatója Fr. Wojciech Ofiarowicz volt.

1636-ban ő kezdeményezte plébánia létesítését Myślenice-ben, a megnövekedett lelkipásztori feladatok miatt. 1641-ben a rózsafüzér társulat alakult. Az évszázadok során a myślenicei plébánia számos kiemelkedő, buzgó plébánosa és papja elsősorban a hit felelevenítésével és a Mária-tisztelet erősítésével foglalkozott. A szentély sok hívőt vonzott, akik adományokkal támogatták a felújításokat és díszítéseket. A kegykép mellett elhelyezték azokat a fogadalmi és hála felajánlásokat, melyek kifejezték az imádságos nép köszönetét a kapott kegyelmekért és a csodálatos gyógyulásokért.

A 19. és 20. század fordulóján újjáéledt Myślenicei Szűzanya kultusza. Különleges – egyházi és nemzeti – szerepet töltött be a myślenicei plébánia a lengyel nép életében a sztálini diktatúra, majd a szocialista rezsim elnyomása idején. Myslenice a lengyel nemzet szabadságáért és függetlenséégért vívott harcának szimbóluma lett.

A Mária kultusz és a szentély fejlődésének csúcspontja a kegykép pápai koronákkal történő megkoronázása volt, amelyet Krakkó metropolita, bíborosa, Karol Wojtyła, 1969. augusztus 24-én koronázott meg.

Fordította: Bese Gergő és Deák Roland

Képek: sanktuarium.myslenice.pl; Petrovics Anna