Magyarország érti a közel-keleti keresztények problémáit és tudja, hogyan segítsen – mondja lapunknak adott interjújában a budapesti látogatáson tartózkodó Youssef Absi. A melkita pátriárka azt kéri tőlünk, magyaroktól, őrizzük meg a hitünket, mert a nyugati példa azt mutatja, hogy Isten nélkül a hanyatlás következik. Beszélgetés a jövő kilátásairól, a Hungary Helps nyújtotta esélyről és az ősi keresztény közösség erejéről. Az írás az S4C.news oldalán jelent meg, melyet változtatás nélkül közlünk.
Mi a célja magyarországi látogatásának?
Nagyon sok jót hallottunk Magyarországról. Barátainktól tudjuk, hogy Budapest kiemelt figyelemmel kíséri a keresztény kisebbségek sorsát, és szoros kapcsolatot ápol velük.
Magyarország egyedülálló módon nyitott a keresztények megsegítésére.
Utunk célja, hogy megismertessük a magyarokkal a Melkita Görögkatolikus Egyházat és annak közösségét. Az utóbbi évek híradásaiban biztos sokat hallottak a keleti keresztényekről, de kevesen látják tisztán az ottani keresztények helyzetét. Ezért jöttük Budapestre, hogy személyesen adjunk tanúságtételt a magyar testvéreinknek.
Honnan ered a melkita egyház? Mi a szír görögkatolikusok története?
A mi egyházunk a kereszténység kezdete óta létezik. A Szentírásban, az Apostolok Cselekedetében is le van írva, hogy Szent Pál, akit akkor még Saulnak hívtak, Damaszkuszba jött, hogy végezzen a város keresztény közösségének tagjaival. Ez azt jelenti, hogy Jeruzsálem után Damaszkuszban alakultak meg az első keresztény közösségek. Az évszázadok során az egyház sokat fejlődött, létszáma megnőtt, a központja Antiókhiába került át és felvette a város nevét. A VII. századig az Antiókhiai Egyház rangsorban a harmadik volt Jeruzsálem és Konstantinápoly után, de a kereszténységen belül talál a legelterjedtebb volt. Nem véletlen, hogy Jézus követőit Antiókhiában hívták először keresztényeknek. Az iszlám hódítás véget vetett a levantei kereszténység virágkorának, kisebbségbe kerültünk, de fenn tudtunk maradni.
A kereszténység sokat segítette az iszlám vallást, illetve a muszlimok birodalmát. A keresztény tudósok, művészek, értelmiségiek sokat tettek hozzá a muszlim kultúra fejlődéséhez.
Mi ennek az antiókhiai ősi egyháznak vagyunk a gyermekei, unokái, amely nem csak a Közel-Keleten, hanem az egész nyugaton elterjesztette a keresztény hitet. Elődeink sok áldozatot hoztak a hitükért. Mi is sokat áldoztunk fel, hogy kitartsunk a hazánkban.
Ki is fogunk tartani mindig, azon a földön, ahova Isten teremtett minket, hogy tanúságtételt tegyünk az egész világnak. Bármi áron is, de megmaradunk a hitünk mellett.
Mi a helyzet a melkitákkal a 21. században? Mekkora közösségről beszélhetünk?
Nincsenek hivatalos adatok a melkiták lélekszámáról, de Szíriában és Libanonban egyaránt hozzávetőlegesen 150-150 ezer melkitáról beszélhetünk. Jelentős közösségünk volt még Palesztinában, de az ottani háborús körülmények miatt megfogyatkoztunk.
Az Oszmán Birodalom utolsó évtizedeiben a törökök nagy nyomást gyakoroltak a keresztényekre. 1860-tól kezdve több mészárlás és népirtás volt a térségben, aminek következményeként sok keresztény elhagyta szülőföldjét és Latin-, illetve Észak-Amerikába, valamint Egyiptomba menekültek. Diaszpórában élő melkitákról sincsen pontos adat, mivel többségük harmad-negyed generációs bevándorló, de még így is meghaladja a másfél milliós lélekszámot, akik még őrzik az identitásukat – és most csak az amerikai kontinensről beszélünk. Élnek még melkiták Ausztráliában, Európában is.
Az elmúlt évtizedekben mi, keresztények, békességben éltünk és nagy tiszteletnek örvendünk a térség országaiban. Mi mindig is békeszerető közösség voltunk, sokat tettünk az modern Szíria létrejöttéért és fejlődéséért. A szír keresztények élen jártak az újkori politikai élet kialakításában, a művészetben, tudományban és mind a mai napig fontos szerepet töltünk be a szír társadalmon belül, ez pedig a jövőben is így lesz.
Mert a mi keresztény identitásunk nemzeti alapon nyugszik, teljes mértékben szírnek tekintjük magunkat. Az Isten erre a földre teremtet minket, azért, hogy a többi etnikai és vallási közösséggel együtt gyarapítsuk ezt az országot.
Milyen károkat szenvedett a szír társadalom? Az elmúlt évek háborúi mennyire ártottak a keresztény közösségnek?
A legnagyobb dráma a mészárlás. A templomokat, épületeket újjá lehet építeni, de az életet nem tudjuk visszaadni. A kivándorlás talán még nagyobb károkat okoz, mint az iszlamisták ámokfutásai. Az országot elhagyók többsége fiatal, akik a munkanélküliség és az alapvető megélhetéshez szükséges feltételek hiánya miatt távozni kényszerül. Ez nem csak a keresztény közösségnek veszteség, hanem az egész szír társadalomban nagy űrt okoz, mivel a keresztények mindig is élen jártak az ország fejlődésében.
Mi az összefogást hirdetjük mindenkivel, aki részt akar venni Szíria újjáépítésében.
Magyarországi látogatása során találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel. Mi volt a találkozás célja?
Először is, engem lenyűgözött a magyar miniszterelnök személyisége. Széles rálátása van a Közel-Keletre. Megérti a mi problémáinkat és nyitott a közös megoldásra. Szerintem kitűnő politikus, aki nyitott a párbeszédre, pontosan tudja, hogy mit tegyen.
Sokat beszéltünk azokról a programokról, amik segítenék a keleti keresztények megmaradását. Mind a ketten egyetértettünk abban, hogy a segítséget oda kell vinni ahol a baj van, hogy a keresztények megmaradhassanak a szülőföldjükön. Ezt mondjuk el mindig, ha külföldre utazunk:
ha tényleg segíteni akartok rajtunk, akkor helyben támogassatok minket. Mert a Közel-Kelet a keresztények nélkül elvész.
A magyar kormány és a magyar nép hasonlóképpen gondolkodik, mint mi. Magyarország az egyike azon ritka államoknak, akik megértenek bennünket. A többi ország nem törődik velünk…
Mit gondol, van e jövője a kereszténységnek?
Van egy nagy kérésem a magyarok felé: őrizzétek meg a hiteteket! Mert a keresztény hit az emberi civilizáció alappillére. A kereszténység a béke, szeretet, boldogság és az élet jelképe. Azért fogok imádkozni, hogy a magyar nép megmaradjon a hite mellett.
A hit nem az ember ellen van. Épp ellenkezőleg, fontos eleme a földi életnek. Azért tart itt az emberiség, mert hitt Istenben. Ha Európában nem terjedt volna el a kereszténység, nem tartanának itt a nyugati országok. Azért lettek fejlettek, mert a keresztény hit az emberi civilizáció tartóoszlopa.
Mi történik most Nyugat-Európában? Az emberek elhagyták a hitüket. Istennek már nincsen helye a Nyugaton. Az öreg kontinens hanyatlik, nagy veszély közeleg, ennek már látjuk az előjeleit.
Akárhányszor a nyugati országokban járunk, mindig emlékeztetjük a testvéreinket, hogy gondolkodjanak el ezen. Térjetek vissza a keresztény hitre, amit a szüleitek adott nektek! Neveljétek ti is keresztény ember módjára a gyerekeiteket!
Imádkozunk Istenhez, hogy adjon erőt Európának, hogy visszatérjen keresztény gyökeréhez.
A keresztény kultúra nem a külsőségekben rejlik, hanem ami a szívünkben van. Azt kérjük az európaiaktól, hogy a szívükben éljék meg a keresztény hitet. Mert ez a hit segíti az embert a békés együttélésben, és a lelki fejlődésben.
Kassab Adonis
Forrás: S4C.news
