A fesztivál kiemelt vendégei libanonból érkeznek. A következő írásban egy kis betekintést nyerhetünk országukba, életükbe.

A korábban „közel-keleti Svájcnak” nevezett Libanon a Földközi – tenger keleti partvidékén elterülő ország, melyet a Libanoni – hegység ural. Legmagasabb pontja Kurnat-esz-Szauda, mely 3083 méter magas.

Éghajlata mediterrán, de a nagyobb magasságokban télen gyakori a fagy, decembertől áprilisig hó is előfordul. A tenger vize télen is elviselhető a fürdéshez (16 °C).

Az ország jelképe a libanoni cédrus. Egykor hajóépítésre és épületfának használták, mára alig maradt belőle valami, de az a kevés védett.

A népesség etnikai megoszlása: arab 95%, örmény 4%, egyéb 1%. A keresztény libanoniak nagy része nem arabnak azonosítja magát.

A libanoni lakosság a föníciai, görög, egyiptomi, török és arab népek keveredéséből alakult ki az évezredek során.

Az ország becsült lakossága 6,2 millió fő volt 2017-ben. Ennek kb. 40%-a menekült. Az 1990-es évek óta közel félmillió menekült érkezett Palesztinából. A 2010-es években kb. 2 millió szír menekült érkezett és maradt az országban.

Hivatalos nyelv az arab, de sokan beszélik a franciát és az angolt is. Az alkotmány határozza meg azokat az eseteket, amelyekben a francia nyelv hivatalosként használható.

Az 1970-es évekig a térség egyik leggazdagabb, legfejlettebb államának gazdasági fejlődését a sorozatos polgárháborúk, megszállások visszavetették és nagyarányú kivándorlást indítottak el. A kilencvenes években megkezdődött az ország helyreállítása, a közigazgatás működése, a gazdaság talpra állítása a jelentős külföldi támogatásokkal. Ennek hatására 1994-ben már 8%-os növekedést sikerült elérni, amely az évtized végére fokozatosan csökkent, részben a makrogazdasági körülmények, részben a világgazdasági helyzet miatt. A 2006-os nyári háború jelentős károkat okozott az infrastruktúrában, gazdaságban, s a helyreállítás csak lassan indul meg. A szíriai konfliktus, és többek között a beáramló mintegy 2 millió szíriai menekült miatt lelassult a gazdasági növekedés. Az elmúlt években (2014-2016) a GDP reál növekedési üteme 1-2%-ra esett vissza. 

Forrás: wikipedia.hu