A Máriabesnyői Mladifest szervezői mind a három napra egy-egy védőszentet választottak, akiket karizmájuk, elköteleződésük, hivatásuk miatt szeretnének a fiatalok elé állítani. Igazi celebek ők, akik viszont időtállók és nem mennek ki a divatból.

A Z generáció tagjainak is komoly üzenettel bír János atya élete. Összegyűjtöttem, miért érdemes a mai fiataloknak példaképnek választani egy 26 évet élt vértanút.

1, A hitet megtartani

A Brenner család vallásos életet élt, az imádság része volt a mindennapoknak. A háború, majd az azt követő zűrzavaros időszakban sem maradt el János a hittanóráról és a szentmisékről. Pedig komoly veszélybe is sodorhatta ezzel önmagát, családját, de ezt is vállalta.

2, Tudott dönteni

19 éves, amikor belép a ciszterci rendbe és elkezdi szerzetesi hivatását. Nem húzta halasztotta a döntést, hanem cselekedett. Érezte, hogy az Isten meghívta őt és a meghívásra azonnal kell válaszolni.

3, Kitartó

A szerzetesrendek feloszlatása miatt el kellett hagynia a zirci kolostort. A kommunisták könyörtelen hadjárata az Egyház és a szerzetesrendek ellen azonban nem enyhült és a ciszterek segítségével a szombathelyi szemináriumba kerül kispapnak. Nem dobta be a törölközőt, nem aggályoskodott, nem rémült meg, hanem haladt az úton álmai, célja felé.

4, Szolgáló szeretet

1955. június 19-én szentelték pappá és Rábakethelyre helyezték, mint káplánt. János atya minden áldozatra készen állt a hívekért. Különösen rajongott a gyermekekért és az ifjúságért. Tisztelte, szerette az embereket, nem volt személyválogató.

Az egyik hívő így emlékezik a szent életű káplánra: “Volt egy bizonyos kisugárzása, amit nem is lehet szóban elmondani. Szerették az emberek, és igyekeztek odamenni, ahol ő volt, és hallgatni a szavát. Valami volt benne, ami vonzotta az embereket. Ez volt az ő fő bűne: szerették a fiatalok, szerették az öregek. Nagyon sok embert szerzett meg a hitnek, az egyháznak.

Ő nem tudott elmenni ember mellett úgy, hogy meg ne állt volna, és akár csak két szót ne szólt volna hozzá. Az az örökös kedves mosoly az arcán… Komolyan hirdette Isten igéjét, tanúságot tett minden pillanatban a hitről. Jó volt nála gyónni, mert tudott adni útravalót.”

5, Bátor

A kommunisták többször is figyelmeztették, hogy túlságosan jól dolgozik és szeretnék, ha más településre kerülne, azonban János ragaszkodott kápláni helyéhez. Úgy érezte, hogy a sötét ideológia elnyomásában sínylődő népnek szüksége van Isten igéjére és az Egyház szolgálatára. Több alkalommal kíséreltek meg ellene merényletet, de ő mindegyiket megúszta, kivéve az utolsót, ami vértanúságának koszorúja lett. December 14-én éjfél körül egy tizenhét éves fiatalember zörgetett be a plébániára, azzal a kéréssel, hogy súlyos beteg nagybátyját kellene ellátni a szentségekkel. Brenner János átment a templomba, nyakába akasztotta betegellátó tarsolyát, amelyben az Oltáriszentséget vitte, és kísérőjével a dombtetőn keresztül vezető koromsötét gyalogúton elindult Zsida felé. Útközben többször megtámadták, de sikerült elfutnia. Végül a feltételezett beteg háza közelében kapták el. Ez is azt bizonyítja, gyilkosai tudták: Brenner János komolyan veszi hivatását. Ezért várták a megadott címen. És ott, nyakában az Oltáriszentséggel, harminckét késszúrással megölték.

Forrás: 777blog.hu

Kép: uj.katolikus.hu