,,Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit. Minden völgyet betöltenek, minden hegyet és halmot elhordanak; ami görbe, egyenes lesz, a göröngyös pedig sima úttá: és meglátja minden test Isten üdvösségét”” [Iz 40,3-5].
Izaiás próféta szavai a mai Evangéliumban Keresztelő Szent János ajkáról hangzik el. Az ószövetségi próféta soraival szeretne iránymutatást adni nem csak kortársainak, hanem nekünk is.
Benne van a színükben a vágy a jobbra, a letisztultra, a békésre, a szeretetteljesre. Még is önmagunk nehezítjük meg az utunkat vágyaink elérésére.
Akadályokat, nagy kanyarokat teszünk az egyébként sima útba is. Megbonyolítjuk, túlkomplikáljuk az életünket. Sokat agyalunk logikus és egyértelmű dolgokon és nem vesszük észre, hogy mennyire eltávolodunk a normalitástól. Gondoljunk csak karácsony ünnepére: Betlehem istállója az egyszerűség példaképe.
Isten útmutatása szerint a földre született az igazi Világosság, a Béke és Egyszerűség. Ebből az egyértelmű képből tettük azzá az ünnepet, ami körülöttünk van. Évről évre változtatni akarunk rajta, de még sem sikerült. Talán a bátorság hiányzik?
Elsodor a vásárlási láz, a munkahelyi kapkodás pedig eltereli a figyelmemet a lényegről: Jézus hamarosan közénk érkezik.
Advent második hetében próbáljunk meg figyelni a következőkre:
Jó lenne többet imádkozni, akár eljutni egy (vagy több) hajnali szentmisére.
Készüljünk a bűnbánat szentségére, ne lépjünk a jászolhoz a magunkkal cipelt bűneinkkel.
Nézzünk szét a környezetünkben, mennyi mindent tudunk elajándékozni, annak, akinek kevesebb jutott.
Továbbra is folytassuk a jó keresztény gyakorlatokat: több mosoly, ölelés, vidámság, meghallgatás, megbocsátás.
Ennek a világnak éppen ezekre van szüksége! Te pedig képes vagy megadni!