Az intézményvezetők és pedagógusok aggódnak az egyre inkább erősödő iszlám befolyás és ennek következményeként a társadalomtól elvátolódó diákok miatt, beszélni a témáról nyilvánosan, azonban csak kevesen mernek. Susanne Wiesinger, aki 25 éve tanít Bécs egyik legnagyobb tankerületében, most megtöri a csendet. „Egyre több a kezelhetetlen diák. Egy 25 fős osztályból 21 diákot integrálni kellene.”

Bécsben minden második tanuló migrációs háttérrel rendelkezik, a vallási indíttatású konfliktusok mára az iskolai mindennapok részévé válatak. Miközben a politika a problémákat pusztán egyedi esetekké bagatellizálja, egyre több tanár az oktatási rendszer összeomlásától tart.

Susanne Wiesinger tanárnő és a szociáldemokrata pedagógus szakszervezet munkavállói képviselője nyíltan beszél a bécsi iskolákban az iszlámmal kapcsolatban felmerülő problémákról.

A tanárnő szerint a problémák szinte megoldhatatlanok.

Sokan tehetetlennek és cserben hagyottnak érzik magukat. A nyilvánossághoz pedig csak kevesen fordulnak, tartva az esetleges következményektől. Susanne Weisingernek megelégelte és egy interjú keretében kéri a közvélemény segítségét. Az 53 éves tanárnő szerint a problémák szinte már-már megoldhatatlannak tűnnek.

Korábban a tananyaggal még meg lehetett szólítani a tanulókat, manapság azonban különösen a muszlim családból kikerülő tanulók aligha mutatnak érdeklődést. Wiesinger azt mondja: „Azt gondolom, hogy az otthoni környezet és a mi társadalmunk között olyan nagy a különbség, amivel nem tudnak megbírkózni. Biztos vagyok benne, hogy sok diákomnak a saría mindenek felett áll és a legfontosabb számunka az, hogy jó muszlimok legyenek.”

Növekvő ellenállás az oktatással szemben a muszlim szülők körében

Ez egyre inkább megnyilvánulásra kerül az osztálytermek falai között, folytatja a tanárnő. A zene- és a táncoktatást vallási okokra hivatkozva elutasítják és az utóbbi időben a tanulók közötti viták egyre gyakoribb kiváltó oka a vallás. Mindezek mellett Wesinger a muszlim szülők növekvő többségénél vél ellenállást felfedezni az oktatással szemben. A tanárnő figyelmeztet: „Olyan irányba haladunk, ami nem egészséges egy társadalom számára.”

Christian Klar egyetért a tanárnővel. A vitás iskolaigazgató a mútlban többször kifejtette vélményét az iskolákban végbemenő változásokról. Szerinte egyértelmű, hogy a 2015 óta az iskolákban folyamatosan növekvő„konzervatív, majdhogynem rasszista iszlámfelfogás” törvényi kereteket kíván. Például egyes esetekben a tanulók osztályismétlésre való kötelezése vagy büntetése. Ezekkel a eszözökkel jelenleg is élhetünk, ám lényegében a „törvény peremén egyensúlyozva”, nyilatkozta az iskolaigazgató.

„A származás és a hit sajnos túlságosan is fontos a gyerekek számára.”

Az, hogy a tanárokat szidalmazzák és folyamatos testi bántalmazásnak vannak kitéve nem új keletű probléma, azonban egyértelmű, hogy a helyzet súlyosbodni látszik. Különösen megnövekedtek a vallási indíttatású konfliktusok.

„Az osztályteremben állandó harc tombol a kultúrák között.”

A származás és a hit sajnos túlságosan is fontos a gyerekek számára, vélekedik Klar. Az egyik intézményvezető megtiltaná a fejkendő viselését az iskolában, viszont ez csak újabb gondokhoz vezetne az iskolák és az iszlám családok között.

Egy iraki édesapa, aki kérte anonimitásának megőrzését, egyetért Klar véleményével, miszerint az iskolákban az iszlám vallás oktatása csak megnehezíti a tanulók beilleszkedését. Szerinte az iszlám tanárok csak kihasználják a gyermekeket és az oktatáson keresztül befolyásolni akarják őket. (Bécsben mintegy 30.000 tanuló vesz részt iszlám hitoktatáson.)

Himmer, a városi iskolatanács elnöke hangsúlyozni kívánja azokat a demokratikus értékeket, amiket mindekinek tisztelnie kell, beleértve az iszlám hitoktatókat is, akik ugyanúgy az iskolatanács felügyelete alá tartoznak.

Forrás: www.krone.at