A rimóciak büszkék a hagyományaikra

Rimócon több formában is őrzik és ápolják a hagyományokat. Büszkék a táncaikra, dalaikra, népviseletükre, amit az elődök rájuk hagytak. Utóbbi még élő hagyomány a faluban, bár a fiatalok már csak ünnepeken veszik fel a díszes rimóci ruhákat.
A cikk a Nool.hu oldalán jelent meg, amit változtatás nélkül közlünk.

A községben még élő valóság a karácsony előtti szentcsalád járás. A helyi hagyományőrző csoport nagy múltra tekint vissza. Az elmúlt évtizedekben feldolgozták a keresztelőktől kezdve a leánykérésen át a lakodalomig a helyi szokásokat, a családok, a közösségek egykori életvitelét. Szeptemberben Mária napján, a helyi körmeneten a máriás lányok menyasszonyi ruhába öltözve magukkal viszik a Szűz Mária szobrát, a falu külterületén lévő kápolnához zarándokolnak a község lakóival. Voltak Budapesten a Szent Jobb körmeneten, rendszeres résztvevői a balassagyarmati Szent Anna-napi búcsúnak és a szentkúti körmenetnek.

Székely Orsolya filmrendező több filmet is készített a rimóci népviseletről. A helyiek jogosan lehetnek büszkék Holecz Jánosné Margit nénire, a népművészet mesterére, akinek határainkon innen és túl, számos helyen megcsodálhatták gyönyörű hangját, előadásában élvezhették a rimóci palóc dalokat. A rimóciak szívükbe zárták Vincze Feri bácsit, aki lassan már húsz éve nincs közöttük. A jó hangú énekes a palóc dalok hiteles tolmácsolásáért megkapta a Népművészet Mestere címet, túl a 90. életévén is színpadra lépett, énekelt, táncolt, szórakoztatta a közönséget.

A palóc énekek folytatója Golyán Gréta 8. osztályos kislány, szép csengő hangjával palóc dalok tolmácsolásával számos helyen bizonyította tehetségét. A községben 1920-ban alakult meg a rezes banda, amely azóta is folyamatosan szolgáltatja a zenét. Megyénkben több fúvószenekar is van, de rezes banda csak Rimócon. Méltán kerültek be a helyi értéktárba. A községben nem múlhat el rendezvény a fellépésük nélkül. Számos helyen kivívták a közönség elismerését. Zenei kísérői a hagyományőrző csoportnak. Rimócon megtiszteltetés a rezes banda tagjának lenni.

Burik-Vincze Ágota a Manga János Közösségi Ház vezetője elmondta, hogy fontos feladatuknak tekintik a községben a hagyományok ápolását, őrzését. Nyomtatványok formájában, hanganyagon, fotókon, fényképeken, videófelvételeken dokumentálják az elődök életét, szokásait. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a fiatalok minél jobban megismerjék a nagyszülők, dédszülők munkáját, szokásait, az egykori Rimóc életét.

Ennek egyik formája az idősek és fiatalok találkozása, ahol beszélgetések során az idősek felelevenítik a régi szokásokat és válaszolnak a fiatalok kérdéseire. Meghívták Golyán Miklósné babakészítőt is, aki bemutatót tartott a rimóci népviseletből. A filmvetítés sem maradt ki a programokból. Az intézmény bekapcsolódik az értéktárbizottság munkájába. A ház vezetője elmondta, hogy eddig már több mindent felvettek a helyi értéktárba, a rimóci népviselet és tánc, népdalok már nógrádikumok.

Rimócon nem csak vallják, tudják is, hogy a jelenünk a múltban gyökerezik. Csak a tegnap biztos ismeretében érthetjük meg a mát és tudjuk építeni a holnapot. A hagyományok őrzése tisztelgés a múlt előtt, kötődés a szülőföldhöz.

Szenográdi Ferenc

Fotó: Sz.F. / NMH
Forrás: nool.hu